Minden kutyatulajdonosnál eljön az a pillanat, amikor rövidebb-hosszabb időre egyedül kell hagynia kedvencét. Nem meglepő, hogy sok kutya nehezen viseli a gazdi távollétét, viszont különböző praktikákkal segíthetünk neki hozzászokni az új helyzethez.

Legyen falkavezér

Fontos tudnunk, hogy a kutyák társas lények. Szükségük van az embere közelségére, sőt, más kutyák társasága is fontos lehet, hiszen régen falkában éltek, nem kellett egyetlen percet sem magányosan tölteniük.

Ahogy egy négylábú bekerül a családba, legyen az kölyök, vagy felnőtt, attól a pillanattól úgy tekint ránk és családtagjainkra, mint a falkájára. Az csupán rajtunk múlik, hogy ki milyen pozíciót foglal el a későbbiekben a hierarchiában. A cél viszont az, hogy a kutya falkavezérként tekintsen a gazdára. Legyünk következetesek és tartsunk ki az általunk megalkotott szabályok mellett. Ne gyengüljünk el a „cuki kis szőrgombóc láttán”, még ha ez komoly kihívást is jelent. Tartsuk szem előtt, hogy a következetesség mindkettőnk érdeke, hiszen ezzel segítjük kutyánk beilleszkedését, megalapozzuk későbbi viselkedését.

Segít a következetesség

A szeparációs szorongás, vagy leválasztási stressz akkor jelentkezhet a kutyánál, amikor először hagyjuk magára. Kutyánk félelmében kárt tehet a bútorainkban, megrághatja cipőinket, vagy éppen hangos ugatásával kergetheti őrületbe a szomszédokat. Ezt nem azért teszi, hogy minket büntessen távollétünkben, sokkal inkább a félelem áll a háttérben. Retteg attól, hogy akihez ragaszkodik, nem tér vissza hozzá. Szintén nagyon rossz taktikát választunk, ha hazatérve az első döbbenet után, megbüntetjük kutyánkat – ezzel semmit nem érünk el, legalábbis nem azt, amit szeretnénk.

A hozzászokás lépései

Célszerű kutyánk első egyedüllétét rövid időre tervezni. Kezdetben csak hagyjuk el a lakást, zárjuk be az ajtót és álljunk meg pár percre a bejárat előtt. Majd a távollét időtartamát folyamatosan növelhetjük. Igyekezzünk határozottan belépni az ajtón, és bármennyire nehéz, ne a kutya simogatása/üdvözlése legyen az első, amit megteszünk. Várjuk meg, míg a kedvencünk megnyugszik, nem ugrál. Ezzel tudatosítjuk benne, hogy ha el is megyünk otthonról, haza fogunk térni, ráadásul ezzel erősítjük benne, hogy mi töltjük be a falkavezér szerepét.

A hosszabb távollétek előtt, például munka előtt, tegyünk nagy sétát kutyánkkal. Egyrészt ezzel lefárasztjuk, és elvégzi szükségleteit is. Mielőtt elmegyünk, biztosítsunk megfelelő mennyiségű vizet, szükség esetén élelmet számára. Helyezzünk el a lakásban fekhelyet, kedvenc játékát tegyük számára elérhetővé, növelve ezzel is a kutya biztonságérzetét. Sok türelemre és kitartásra lesz szükségünk, na meg persze néhány pár új cipőre is, ha nem megfelelően járunk el. Ne feledjünk, kis kedvencünk megérdemli a törődést, és érdemes az elején nagy gondot fordítani a nevelésére.

Szerző: Balogh Anita – KutyakVilaga.hu